Előzmények

*2 héttel a One Direction koncert előtt*

- Kopp-kopp. Szia édesem. - nyitott be szobámba Sebastian, az osztálytársam(és mellesleg a barátom is). Már megszoktam, hogy egyszercsak jön, a szüleim meg beengedik.
- Szia. - adtam neki egy gyors puszit, majd visszaültem az íróasztalomhoz. - Tudsz várni egy kicsit? Még két mondatot kell fordítanom. Fél perc. - Sebastian mosolyogva bólintott, és leült az ágyamra. Félig magyar félig német származású vagyok, így a német nem esik nehezemre. Seperc alatt végeztem a házival. Összecsuktam a füzetemet és Sebastianra néztem. - Mit csinálunk ma?

- Háát... Van valamim számodra. Amolyan bocsánatkérésként. - húzott elő két kártyát a háta mögül és egy mozdulattal szétterítette őket.
- Hogy.... - néztem rá nagy szemekkel. - ÚRISTEN!! - sikkantottam - One Direction koncertkártyák! Már belenyugodtam hogy mindenki megy csak nekem nem jutott kártya... - Sebastian nyakába borultam. Aztán felfogtam, hogy mit is mondott.
- Várj. Bocsánatkérés? Miért? - ültem le az íróasztalom szélére. Sebastian sóhajtva nézett rám.
- Hogy mondjam ezt most el neked... - kezdte.

*Másnap*

- Hogy érted azt hogy szakított veled? - nézett rám nagy szemekkel barátnőm, Camille.
- Ahogy mondtam. Találkozott egy másik lánnyal és beleszeretett.
- Várj. Festett szőke haj, szoli, műköröm... Eltaláltam? - sóhajtva bólintottam. Ezzel én nem tudtam felvenni a versenyt, de nem is akartam. Vörösesszőke, kicsit váll alá érő hajam van, nagyon világos bőröm és kék szemem. Szoli közelében még nem is jártam. Műkörmöm volt már,(szilveszterkor) de körmeim általában rövidek (a hosszú zavarna a gitározásban), és színesek. Imádom, ha körmeim kékek, lilák(sorolhatnám), de kétszínűre is szeretem festeni...
Szeretem a kényelmes, sportos cuccokat, de megvagyok magassarkúban és szoknyában is, bár azt nem hordok gyakran, gyakorlatilag csak amikor ünneplőben kell suliba menni.(egyrészt mert szerintem vastag lábaim vannak, másrészt a korom miatt; ahogy Anyu egyszer kifejezte magát: ha szoknyában és magassarkuban vagy, elmész 17nek. Aki ismer meg azt gondolja, hogy ribanc vagy.)
Sminkelni sem szoktam magamat nagyon. Szempillaspirál kötelező, depisebb napokon (mint ma is) szemceruza és sötét szemhéjfesték. Barátnőim azonnal kiszúrták hogy pocsék kedvem van, főleg mert az arcom felét nem is látták. Rossz szokásom, hogy depis kedvemben a féloldalas frufrumat mélyen a szemembe fésülöm.
Camille sötét pillantást vetett Sebastianra
- Ha így bánik veled meg sem érdemelt. - jelentette ki Camille és megfordult, mivel megkopogtatták a hátát. Mögötte Annie, Laura, és Katy álltak, Camille mellett a legjobb barátnőim.
- Mi történt? - kérdezte Annie rosszat sejtve. Biccentettem Camie-nek hogy mondja el nekik és a táskámhoz mentem. Kihúztam belőle a koncertjegyeket és visszamentem a lányokhoz. Camie befejezte mondanivalóját és rám emelte tekintetét. Rövid, vörös melírrel "díszített" haja kuszán állt. A lányok nagy szemekkel bámultak felváltva rám és Sebastianra. Egy mozdulattal beléjük folytottam a szót, még mielőtt elkezdték volna. Camie-re néztem és előhúztam a hátam mögül a jegyeket.
- Eljössz velem? - Kérdeztem csendesen - a többieknek már van...
- Honnan... - kezdte. Fejemmel Sebastian felé intettem. Camille bólintott - El.